Repüljünk vissza picit az időben: az évszám 1848.

Minden magyar automatikusan a március 15-ét kapcsolja ehhez az esztendőhöz, ugye? Ám valójában a '48-'49-es magyar forradalom a népek tavaszának csupán egy szelete volt.

De hogyan jutott el a reformkori költői szellemiség a Pilvax Kávéháztól a Pilvakerig?

Fejtsük meg együtt! :)

Erős gazdasági válság sújtotta Európát, aminek munkanélküliség és éhinség volt a vonzata - így a nép, az istenadta nép nem volt oly boldog rajt'. Mit volt hát mit tenni, egységbe verődött és forradalmat robbantott ki.

A lavinát a szicíliai Palermo városa inította el 1848. januárjában. Februárban már Párizs sem tűrt tovább; majd márciusban sorra megkövette őket Bécs, Pest, Milánó, Berlin, és Velence is.

A lázadás apropója nem volt más, minthogy a reformer elveket vallók fellázadtak a konzervatív irányítás ellen.

Kis hazánkban hős Petőfink talán még sosem haladt olyan határozott léptekkel törzshelye, a Pilvax Kávéház felé, mint március 15-e reggelén. A jelenlévőknek felolvasta az általa írt 12 pontot, melyben többek között a politkai jogegyenlőséget, közteherviselést, független magyar kormány felállítását, és szabad sajtót követelt honfitársainak.

Nagyjából tized magával indult tovább az egyetemekre, ahol mind több és több embert buzdítottak fel. Közel ezer főt kóstált már a tömeg, mire elértek a Landerer-nyomdához. Miután elfoglalták az épületet, kinyomtatták az első magyar szabad sajtó termékeit: a 12 pontot és a Nemzeti Dalt.

Az illegális kiadványokkal a hóna alatt Petőfi a Nemzeti Múzeum lépcsőihez vezette a szabadság híveit, és a nagyérdeművel is megosztotta cenzúrázatlan írásait. Ezt megismételte a Városházánál, és a Helytartó Tanács előtt is.

Utóbbinál a felajzott tömeggel a 12 pont tartalma mellett követelték Táncsics Mihály szabadon engedését is (aki nem mellesleg sajtóvédség miatt került börtönbe). A nyomásnak engedve a foglyot elengedték, kocsiját pedig lovak helyett szimpatizánsai húzták el a helyszínről.

Gróf Batthyány Lajost tették meg az első felelős Magyar Kormány miniszterének, a sajtóban eltörölték a cenzúrát, este pedig a Nemzeti Színházban a korábban betiltott Bánk Bánt játszották.

Maga a szabadságharc azonban itt még nem ért véget, ám egyedül Magyarország volt az, ahol vérontás nélkül zajlottak le az események.

Amellett pedig, hogyha az oroszok nem segítették volna a habsburgokat, nagy valószínűséggel nem kényszerültünk volna Világosnál a fegyverletétlere sem.

Na, de mégis hogyan kapcsolódnak a történtek a napjainkban méltán nagy népszerűségre szert tett Pilvakerhez?

Ami összeköti a Pilvaxot és a Pilvakert, az valóban a szavak forradalma.

Hiszen, noha a forradalmi versek időtlenek, az elemi iskolán kívül vajmi kevesen lapozgatnak verses kötetet. A modern kor költői pedig manapság már zenei alapokra helyezve nyilvánítják ki gondolataikat, ami sokkal emészhetőbb ebben a rohanó világban.

Hadd osszak meg veletek egy vicces kis szösszenetet néhány évvel ezelőttről apukámmal kapcsolatban: mikor még a szüleimmel laktam, apa mindig úgy csúfolta a rep zenét, hogy "megint ezt a versmondást hallgatod?"... és nem is járt messze az igazságtól, ugye?

A slussz poén pedig az, hogy egészen addig gondolkodott így, mig a Pilvakeres srácok nem publkálták a Föltámadott a Tenger című alkotásukat. Konkrétan akkor édesapám úgy nyilatkozott, hogy szerinte Sub Bass a Földkerekség legtehetségesebb reppere, és hogy mennyire hiánypótló műfajt álmodtak meg ezek a fiatalok.

Durva pálfordulás, mi?

Ezek után már abszolút nem lepődtem meg, mikor 2016-ban Juhász Gyula egyik versének, a Szavaknak a feldolgozása végül a 8. iskolás irodalom könyvekben landolt.

Egy kivételével valamenyi Pilvakernek a részese lehettem testközelből. Hogyha érdekelnek a velük kapcsolatos élményeim és konzekvenciáim, akkor a következő posztban találkozunk!